A teleltetésről volt már szó egy 2015-ös cikkünkben, ezért a mostani cikkben inkább a haladóknak szeretnék egy kicsit részletesebben is írni a témáról, olyan infókkal kiegészítve melyek segíthetnek megérteni az egész mechanizmus működését. Négy dologgal szeretném kiegészíteni az eddigi információitokat a teleléssel kapcsolatban. Jöjjön tehát a TELELTETÉS + !
Persze van videónk is a témában! - Épp nekünk ne lenne? :)
Jó, tudom tartozunk már nektek egy kicsit modernebb verzióval ebből, mint ez a 2016-os; de még mindig úgy gondolom hogy ebbe minden benne van amit az otthoni teleltetés technikájáról tudni kell! :) Szóval ha a minőség nem is idei, az infók azért még mindig naprakészek benne tehát nézegessétek:
1. Éghajlati megoszlás
A hangyák anyagcseréje és aktvitása nagyban függ a külső hőmérséklettől. Melegben fürgék és szaporák, hidegben lassúak és nemigen petéznek. Teleltetés szempontjából három csoportra oszthatjuk a hangyákat.
Mindenekelőtt azt kell megértenünk, hogy a hangyák teleltetési igénye evolúciós folyamat eredménye. Ahogy szépen lassan szétterjedtek a világban a különböző hangyafajok, mindenhol különböző körülményekhez kellett alkalmazkodniuk.
A mérsékelt övi fajoknak, mint például a hazánkban is élő fajoknak alkalmazkodniuk kellett a meleg nyár és a hideg tél váltakozásához. Ezért a legtöbb hazai faj úgy működik, hogy tavasszal beindul, lerak rengeteg petét, nyáron tetőzik a folyamat, aktív a boly, az ősz közeledtével szépen lassan lassulnak, majd télre sok-sok táplálékot tartalékolnak a szervezetükben, behúzódnak, és pihenéssel töltik a hideg időszakot, hogy aztán tavasszal újból induljon a ciklus.
A trópusi fajok ennek szöges ellentétei. Ők egyáltalán nem telelnek, hiszen környezetükben nincs olyan időjárás, melyben nem tudnának jól működni. Ebből az is következik, hogy szaporodásuknak nem kell annyira ciklikusnak és robbanásszerűnek lennie. Ha úgy tetszik: nekik nem kell fél év alatt teljesíteniük az egész éves kvótát, ezért petézésük egyenletesebb, kiegyensúlyozottabb az egész évre nézve. Ennek köszönhetően a királynők nem merülnek ki a szezon végére.
Még egy fontos infó, hogy bár a trópusi fajok nem igényelnek teleltetést, viszont ha egész évben 28-30 fokon járatjuk alattuk a fűtőlapot akkor a királynő képes ugyanúgy kimerülni. Javasolt tehát téli időszakban 1-2 hónapra szobahőn ( 22-24°C ) tartani őket, hogy visszanyerjék erejüket.
A kettő közötti átmenetben helyezkednek el a mediterrán fajok. Ők nem igényelnek teleltetést a szó szoros értelmében, téli pihentetést viszont annál inkább. Őket nem kell hűtőbe tenni, de hűvösre igen, és rövidebb időre; nem 3-4 hónapra, hanem csak 2-3 hónapra. A Dél-Európai területeken ugyanis ilyenek a telek. Nagyjából 10°C és 20°C közötti hőmérséklettel.
"A tücsök egész nyáron hegedült míg a hangya szorgalmasan dolgozott, készült a télre. "
2. Fajon belüli területi eltérések!
A következő fontos információ hogy a telelési szükségletek fajon belül is eltérőek lehetnek! Főleg azoknál a fajoknál melyek sok helyen előfordulnak. Ha megnézzük például térképen a Camponotus herculeanus élőhelyét, láthatjuk hogy Amerikában és Eurázsiában egyaránt megtalálható. Számos éghajlati övön előfordul ez a faj, még a mediterrán térségben is.
Ha fognánk például egy Dél-Európai kolóniát, és megcserélnénk egy Norvéggal, azt tapasztalnánk, hogy még ha meg is tudnának élni valahogy (lévén ez egy egész szívós faj), egyik sem érezné magát túlságosan jól a másik otthonában. A Norvég faj igényelné azt a pihenést amit megszokott. A Dél-Európai pedig nem állna készen a számára váratlan hideg időjárásra.
Lehet hogy több évig is eltartana mire alkalmazkodnának az új időjárási ciklusokhoz. - Ha egyáltalán sikerülne nekik.
Teleltetés témában tehát igenis lehetnek eltérő vélemények egy-egy fajt illetően! Hiszen ha egy Norvégot kérdezünk meg az mást fog mondani ugyanarra a fajra, mint egy Spanyol hangyász.
Zárójelbe jegyezném meg haladó hangyásoknak, hogy ha evolúciós szempontból gondolkodunk akkor beláthatjuk hogy ezek a fajok csak a jelenlegi besorolás szerint tartoznak ugyanabba a fajba. Lehet hogy pár évszázad - évezred múlva, ahogy a fajok is folyamatosan átalakulnak; úgy kettéválik és két külön faj fejlődik ki belőle.
3. Fokozatos lehűtés!
Ritkán beszélünk róla, ezért szeretném kihangsúlyozni. A hangyák ugyebár élő szervezetek, ezért ha a 22 fokról beteszed őket 5 fokra, az nem nagyon jó nekik. Ezért nagyon fontos a fokozatos lehűtésük.
Teleltetés előtt költöztessük tiszta kémcsőbe a kémcsöves fajokat. Ezzel biztosíthatjuk hogy annál később legyen dolgunk velük a telelés alatt. Érdemes telelés előtt jól beetetni őket 1-2 napig majd pedig kivenni a maradványokat, kitörölni a csövet, és fokozatosan lehűteni őket.
Fokozatos lehűtéshez használhatunk udvart, erkélyt, ablakpárkányt (csak vigyázzunk hogy gurulásbiztos helyen legyenek! ).
Ilyenkor kitesszük a bolyt szoba-hőmérsékletről (~22°C ) kb 15°C-ra, ami késő ősszel még előfordul délkörül. Hagyjuk kint estig, így fokozatosan lehűlnek ~10°C-ra, így este már betehetjük őket a 8-10°C-körülre beállított hűtőbe. Itt már a hűtő szabályozójával tudjuk lejjebb vagy feljebb venni a hőmérsékletet. A pontos mérésekhez mindig használjunk hőmérőt!
Ilyenkor kitesszük a bolyt szoba-hőmérsékletről (~22°C ) kb 15°C-ra, ami késő ősszel még előfordul délkörül. Hagyjuk kint estig, így fokozatosan lehűlnek ~10°C-ra, így este már betehetjük őket a 8-10°C-körülre beállított hűtőbe. Itt már a hűtő szabályozójával tudjuk lejjebb vagy feljebb venni a hőmérsékletet. A pontos mérésekhez mindig használjunk hőmérőt!
Ügyeljünk rá, hogy ahová kitesszük a csöveket, ott ne érje őket közvetlen napsugárzás, az üvegházhatás miatt. Ügyeljünk továbbá arra is, hogy a dolog, amire rakjuk a farmot vagy csöveket az milyen hőmérsékletű lehet. Sokkal hirtelenebb lehűlést eredményez ha egy hideg betonra/kőre vagy téglára rakjuk a hangyákat, mint ha például egy párnát teszünk ki a melegről, és arra rakjuk őket. - Utóbbi jobb megoldás.
Akár be is csavarhatjuk őket egy törölközőbe vagy valamilyen ruhadarabba, ez védi a napsugárzástól is, és a fokozatosabb lehűlésben is segít.
Ha fokozatosan lehűlt a boly, akkor már betehetjük őket a hűtőbe a csirkefarhát mellé. :) Érdemes ilyenkor is letakarni ruhával, ami szellőzik, viszont kényelmes sötétséget biztosít nekik. Így nem stresszeljük őket ha kinyitjuk a hűtőt.
4. Telelés alatt rendszeresen ellenőrizzük a bolyokat!
Végül fontos kiegészítés, hogy azután se felejtsük el a bolyokat, miután betettük őket a hűtőbe. Érdemes hetente - néhány hetente rájuk nézni, hogy minden rendben van-e.
Ha átázik a kémcső, vagy penészedés van, akkor költöztessünk. Ha a hő 10fok felett van, és aktívak, akkor minimális etetést is igényelnek (csak méz és vagy magok, húst nem!).
Ha mindent jól csinálunk akkor minimális veszteséggel fogjuk őket teleltetni, és tavasszal egy szép, erős egészséges boly fog nekiállni a robbanásszerű növekedésnek. :)
Hangyász.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése