Minden hangyász rémálma hogy egyik napról a másikra leatkásodik vagy lepenészedik a legféltettebb kolóniája. Erre a problémára kínálhatnak megoldást azok a szuperpici élőlények, melyek képesek lebontani a maradványokat, és egyensúlyban tartani a berendezett formikáriumokat talajszinten.
Ismerjétek meg a terráriumi takarítószolgálat tagjait!
A kép csak illusztráció, sajnos az ugróvillás nem tud porszívózni! Fontos szerepet játszik viszont a talaj lebontó folyamataiban, épp úgy, ahogy a takarítószolgálatos munkatársa, a fehér ászka is.
Alábbiakban ismertetek tehát nektek két fajt, melyet az atkák elleni háborúink során ismerhettünk meg. Sajnos csak olyan formikáriumban tarthatóak, ahol van föld, levelek, és komposzt hulladék, viszont ezeket a formikáriumokat teljes mértékben tisztán tarthatjuk a segítségükkel.
Mind a két faj elsősorban eleségállatként szolgál nyílméreg békák, kisebb testű hüllők és kétéltűek számára. Ritkán lehet beszerezni őket, de ilyenkor mindenképpen a fenti bestiákkal foglalkozó eladóknál próbálkozzatok. Erről bővebben a http://nyilmeregbeka.hu, https://rekuszbrekusz.hu/ és a http://bugs-world.com/ oldalakon tájékozódhattok. Utóbbin még spéci tápot is beszerezhettek az ugróvillások és ászkák számára.
A kezdő hangyászoknak éppen elegendő kihívást jelenthet egy kifejlett boly kinevelése tiszta, üres plexi formikáriumban is, ezért inkább haladók számára javasoljuk a földes, növényes formikáriumokat, és velük ezeket a piciny takarítókat.
Ugróvillás ( Collembola )
Az ugróvillások (collembolák) a világon mindenfelé megtalálhatóak. Növényi korhadékon képződő gombákkal táplálkozó ízeltlábúak. A trópusi ugróvillás 2-3 mm nagyságú, teste fehér színű, 3 pár lába és 1 pár tapogatója van, valamint a potroha végén található egy speciális szerve (ugróvilla,) aminek segítségével ugrani tud veszély esetén.
Szeretik a magas párát, és nem szeretik ha sokat bolygatják őket. Efféle stressz hatására sajnos időlegesen leállhatnak a szaporodással, ezért ajánlott egyszer betelepíteni őket a talajba, aztán hagyni őket nyugiban. A magas pára mellett jelennek meg a gombák, amiket az ászkák megesznek.
Éppen ez a képességük hasznos ha a formitalajba rakjuk őket. Megakadályozzák a penész- és egyéb gombák elterjedését.
Sajnos az ugróvillások nem tudnak szembeszállni az atkákkal, akár ők maguk is le tudnak atkásodni, viszont ezt az ízeltlábút azért is illik ismernie egy tapasztalt hangyásznak, mert fontos táplálékát jelenti bizonyos kis méretű hazai fajoknak: Ponera coarctata, Ponera testacea, esetleg Camponotus truncatus, Dolichoderus quadripunctatus. - Az előbbi kettőnknek eddigi tudásunk szerint fogságban tartásnál az egyetlen tápláléka amit elfogad, tehát csak ugróvilláson lehet nevelni őket.
Mivel bizonyos hangyafajoknak rajta van az étlapján, ezért a kisebb fajok nemigazán tűrik meg őket maguk mellett (pl.: Pheidole noda). Szerencsére a kényesebb egzotikus fajok általában nagy méretűek ezért az ő talajukat nagyszerűen tudják javítani az ugróvillások.
Trópusi fehér ászka ( Trichorhina tomentosa )
Az ászkarákok vagy röviden ászkák a világon szinte mindenütt előfordulnak. Maximális méretük ~5mm, 7 pár ízelt lábuk, 2 tapogatójuk, és külső meszes vázuk van. A terrarisztikában leginkább egy fehér színű trópusi változatot tenyésztenek, melyek a terráriumba kerülve nagy mértékben hozzájárulnak a lebontó folyamatokhoz és az ökoszisztéma egyensúlyának fenntartásához.
Az ugróvillásokkal egyetemben ők is értékes tagjai a terráriumok mikrokörnyezetének. Úgy segítik a lebontó folyamatokat, hogy elfogyasztanak minden szerves törmeléket, így az ászkáknak a terrárium tisztaságának fenntartásában van fontos szerepük. Eltüntetik az elhalt növényi részeket, megmaradt eleségállat-maradványokat, de kisebb mennyiségben még az atkákat is képesek elfogyasztani.
 |
| fehér ászkák által félig lebontott falevél |
Tenyésztésük egyszerű, de lassan szaporodnak. A magas páratartalmat szeretik, de a vizet nem. Ezért a talaj legyen párás, de ne tocsogjon. Fontos, hogy legyen olyan avarréteg ahova el tudnak bújni. Amint bekerülnek a terráriumba, eltűnnek a szemünk elől, de a leveleket, fadarabokat felemelve megpillanthatjuk őket. Etetni is ezekkel javasolt őket, egykét száraz levelet szoktam berakni nekik kicsit a talajba nyomva.
Ügyelni kell viszont rá, hogy ha a formikáriumban bármilyen berendezés vagy háttér szervesanyagból van (szaxmin, parafa, stb.), akkor azt is lassacskán fel tudják morzsolni!
Érdekesség hogy a fehér ászkához kissé hasonló hazai ászkafaj a pinceászka (Porcellio scaber) melyet időnként lehet együtt látni a hazai hangyafajokkal. Arról sajnos nem találtam egyenlőre információt, hogy hogyan élnek együtt, viszont terepmunkáim során megfigyeltem, hogy a hangyák méretük ellenére sem bántják őket, és gyakran jól megférnek egymás mellett párás közegben.
 |
| Myrmica rubra és Porcellio scaber |
Az ászkák viselkedése is "hangyabarátnak" nevezhető, ugyanis ha zargatják akkor nem menekül, hanem mozdulatlanul összekuporodik és a páncélja megvédi. Viselkedésével nem hergeli tovább a hangyákat, a legtöbb fajnak így már nem tud érdekes lenni, és rövidesen továbbállnak.
*****
Sajnos a most bemutatott lények sem tudnak 100%-os megoldást nyújtani az atkák elleni háborúban, viszont nagyon sokat segíthetnek a terrárium biológiai egyensúlyának megteremtésében és fenntartásában és ezzel együtt az atkák megelőzésében.
Olyan kifutókba javaslom tehát őket, ahol kényesebb fajokkal próbálkoztok és amelyeknek magas a páratartalma (pl.: Harpegnathos venator, Odontomachus monticola, Odontomachus erythrocephalus, stb.. ) Illetve közepes vagy nagy méretű, kevésbé kényes fajokhoz amelyeket esetleg kevésbé jól szellőző terráriumban tartanátok, párás talajjal, növényekkel, virágfölddel, tőzeggel, kókuszrosttal, vagy mohával.
Hangyász.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése