Venator-történet (Harpegnathos venator)

A Harpegnathos venator kétség kívül egy pompás hangyafaj, aki mérete vagy külleme miatt sokunknak megtetszik! Kiválóan lát, ugrik és csíp - mi kell még egy tökéletes ragadozóhoz?

Nem szabad viszont elfelejteni, hogy továbbra sem ajánljuk ezt a fajt otthoni tartásra. Magyarországon jelenleg mindössze ketten boldogulnak velük, ám az egyik kolónia egy laborban van elhelyezve stabilan biztosított hőmérséklet és pára mellett. A másik, otthoni kolóniában jelenlegi információink szerint maximum bábig jutottak el velük.

Most elmesélném az én személyes történetemet velük..

Szeptemberben került hozzám két darab-kolónia Harpegnathos venatorbó. Azért darab, mert eredetileg 10-15 fősek voltak de sajnos a két kolónia 80-90%-a elpusztult még a 15 napos szállítás alatt. Végül az első kolóniából 1 venator, a második kolóniából 3 venator érkezett meg hozzám. Ez már a második próbálkozásom volt a Harpegnathos venator fajjal, ezért amikor megérkeztek - gondoltam itt az alkalom, ezúttal sikerülni fog felhozni őket!

Azonnal elhelyeztem tehát őket új helyükön. Első dolog amit tudni kell, hogy a venatorok magas párát igényelnek a fészekben. (Véleményem szerint azért, mert ormótlan rágóikkal nem képesek inni a vattán keresztül, és más fajokkal ellentétben ha szomjasak nem képesek kirágni a vattát a vizes részig. Így ha nincsen elég magas pára, valószínűleg szomjan halnak. - Erre többek között abból is következtetek, hogy láttam már korábban venatort úgy meghalni, hogy a csáprágója belegabalyodott a vattába.)

A venatort általában y-tong vagy gipsz farmokban tartják a magas pára miatt. A plexi fészket egyrészt a szárazsága másrészt az átlátszósága miatt sem ajánlják ennek a fajnak. Kifutónak még jó lehet, de fészeknek nem a legjobb. Én ezért egy plexi farm kifutójában helyezem el őket, letakarva, hogy ne stresszeljenek, és egy magas párát biztosító fészket készítettem nekik, amit aztán beraktam a plexibe.

A fészket Bády Ferenc hangyás kolléga ötlete alapján egy tic-taccos dobozból készítettem nekik. (Félig töltjük vattával, lyukat szúrunk rá, és a lyukon át fecskendővel nedvesíthetjük a vattát.) Előnye ennek a megoldásnak, hogy nagy helyet és magas párát biztosít nekik. A kémcsőben csak bénáznának ekkora hangyák, nem férnének el rendesen, nem tudnának közlekedni. A tic-tac-fészekben viszont nagy helyük van, mégis viszonylag kicsi a bejárat, így jól tartja a párát.

Biztos ami biztos a kifutóba is raktam egy vizes vattacsomót, hogy ha nem költöznének be innen is ihassanak. Raktam be nekik élő és feldarabolt csótányt egyaránt.

Újabb fontos tudnivaló erről a fajról, hogy csak rovartáplálékot eszik és csakis élőt! A venator nem dögevő, csak az általa elejtett rovarokat eszi meg, ezért is kényes faj. Mert ugyan ki győz 2-3 naponta mindig élő rovart adni a hangyáinak egész évben? - Hát hangyás körben is kevesen az biztos!

***

Mivel az 1 dolgozós kolóniának nem sok túlélési esélyt jósoltam, ígyhát egyik szakmabeli kolléga tanácsára néhány nap múlva betettem az 1 dolgozót a másik, 3 dolgozós kolóniába annak reményében, hogy befogadják.

Az elképzelés szerint lebokszolták volna egymás között a hierarchiát, és utána befogadták volna. Sajnos nem így lett. Még aznap kinyírták csórit. :(





A következő hetekben rutinszerűen történt minden. Rendszeresen adtam nekik a csótányokat, és vizeztem a külső vattapamacsot, hogy a csótik életbe maradjanak ameddig le nem vadásszák őket a hangyák. A tic-tac-fészek be volt burkolva celofánnal, hogy ne zavarja őket a fény.

Ez ugyanis a harmadik fontos tény a venatorokról, hogy nagyon jó a látásuk! Képesek akár méterekről kiszúrni és fejükkel követni az embert, ezért hogy ne stresszeljük őket mindenképpen le kell takarni a farmjukat!

Egy közülük rendszeresen kint volt és kerezsgélt a kifutóban. Néha levadásztak 1-1 csótit, de úgy láttam, hogy nemigazán esznek. Vadászás után úgy tűnt nem tudják vagy nem akarják feldarabolni őket, és nem is esznek belőle.
Hétről hétre sajnos elpusztult a háromból még kettő venator.

Ekkor már muszáj volt tenni valamit! Az jutott eszembe, hogy a rugosumok is vadászat után beviszik a prédát a fészekbe és együtt eszik meg. Szóval manipuláltam kicsit az eseményeket, feldaraboltam egy csótányt és a darabjait óvatosan betettem a fészekbe, mintha azt egy társa vitte volna be.

Úgy tűnt hogy ez bevált! Ez az én felfedezésem tehát ehhez a fajhoz, hogy a kifutóban nem eszik meg a feldarabolt prédát, de a fészekben igen! 

Rájöttem tehát hogy a fészekbe etessek.

***

Később egyszer cserélnem kellett a lakhelyüket mert elkoszolódott. Narancssárga dobozról fehérre cseréltem, és ezt is gondosan celofánba csavarva tartottam. Itt már feleslegessé vált a kifutó használata, mivel úgyis a fészekbe etettem, ezért csak a dobozkát tettem a fűtőlapra.

Másfél hónappal az érkezésük után (2017.10.28.) új reményre utaló jeleket találtam az immáron csak egyszemélyes bolyban. Négy petét vettem észre gondosan elrejtve a doboz teteje alatti kis résbe. Valószínűleg a csőrével ügyesen pakolta be ide őket a venator, bár nem tudom miért és hogyan tudta itt gondozni őket, főleg hogy a nedves vatta a másik oldalon volt. 

Ugyanezen a napon készítettem pár képet a hangyáról is. A képeken már borítékolva volt a kudarc is. Aki figyelmesen megnézi a következő képet az látja majd amit én akkor sajnos még nem vettem észre.

ATKÁK! Méghozzá a legszemetebb fajtájuk! 

Az atkák általában a tor és a potroh közötti részen jelennek meg először, még előtte pedig az eleség környékén. Ez a szemét fajtájuk azonban egyből a hangyák fejére telepszik! Általában a csáprágóra és onnan terjed át majd a szemekre. 

Szabadszemmel és a fényképező kijelzőjén nem látszódtak az atkák, amit itt láttok azok már erősen felnagyított képek. Így hát figyelmetlenségemben nem reagáltam rájuk időben. Talán nem is tudtam volna hogyan - utólag az egyetlen ötletem ami beugrik, hogy alkoholos vattával kellett volna áztatnom a fejét. Az alkohol azonban a hangyákra is veszélyes! Nem csak az atkákat képes elpusztítani. 

Sajnos ezidáig nincs biztos módszerünk az atkák kiirtására. Az atkaölő szerek megölik a hangyákat is. Az alkohol veszélyes a hangyákra is. 

Valószínűleg az okozta az elszaporodásukat, hogy meleg párás helyen több napig rovartáplálék volt hagyva. - Amire sajnos kénytelen voltam mert nem akartam túlstresszelni a venatort azzal hogy folyton takarítgatok. :( 

Talán jobb lett volna a helyzet ha továbbra is a kifutóban marad a venator nyitott dobozkával és jobban tud szellőzni - azonban nem gondolom hogy ez megakadályozta volna a megjelenésüket, inkább csak mérsékelte volna. 

Utolsó túlélőnknek tehát nem volt sok hátra. 3 nap mindössze. 2017.11.01.-jén már csak a megboldogult tetemét találtam meg. 

Összegezve úgy gondolom tehát hogy megelőzhetetlen probléma volt ez, ráadásul jelenlegi tudásunk szerint kezelhetetlen is. Magam is számos hibát követtem el tartásuk során ez tény, viszont azért írom ezt a cikket hogy okuljunk belőle. Tanulságos lehet mindazoknak a kezdőknek akik nem fogadják meg a tanácsunkat, hogy tapasztalat nélkül ne tartsanak látványos de kényes fajokat! És tanulságos lehet azoknak a profiknak akik már elég tehetséget éreznek magukban hogy tapasztalatainkra alapozva megpróbálják sikerre vinni ezt a fajt.


Utóbbiaknak állítottam össze az alábbi listát:

Harpegnathos venator tartási igényei időrendben:

• alapszükségletek biztosítása:
• magas fészekpára biztosítása
• sötét, nyugodt farm, ami nem stresszeli őket
• olyan élő rovartáplálék, amelyből hajlandóak enni
• ? atkaprobléma megelőzése vagy orvoslása ? 
• ? bábozódás probléma megelőzése orvoslása ? (biztosítani kell az egészséges utódok bábozódását és  kikelését)

Hangyász.