Kémcsöves hangyatartás

Kémcső feltöltése:

Etetés kémcsőben

A kémcsőbe történő etetés trükkös dolog, de ha jól csináljuk, hangyáink szépen fognak fejlődni. Ahogy az ábrán is látható a mézet és a proteint egymástól külön kell elhelyezni, mert ha egymással érintkeznek, akkor könnyebben megromolnak.

hangyák keltetése kémcsőben

Ügyeljünk arra is, hogy hő hatására az addig kevésbé folyós méz is meg fog folyni, és eláraszthatja hangyáinkat, amitől óvakodjunk, ugyanis ilyenkor károsodhatnak a peték, akár az egész fiasítás rámehet egy ilyen balesetre. Mézből ezért éppen csak annyit kenjünk a cső oldalára amennyit szükséges. Csak amennyit megesznek; kis hangyáknál akár egy piciny cseppnél is kevesebbet!

A rovarokat darabokra vágva tegyük a kémcsőbe (hogy hozzáférjenek a lágy részekhez), és érdemes ezeknek is a levét felitatni előbb egy szalvétán, hogy megóvjuk a petéket az elázástól. A rovardarabokat 2-3 nap múlva vegyük ki, mert a pára hatására rothadásnak indulhatnak, és addigra már úgyis megszáradnak, így már amúgy sem ennék meg.
A kémcsőbe történő etetés praktikus ám kockázatos! Számos probléma adódhat ilyenkor. Ezeket előfordulásuk gyakoriságának sorrendjében gyűjtöttük össze nektek lentebb, röviden ismertetve őket.

Problémák kémcsőben tartásnál:

Penészedés

A penészedés a leggyakoribb koszolódás a vízzel töltött csövek esetében. Bár veszélyes lehet a kolóniára, nem kell tőle megijedni. Fokozatosan alakul ki a csőben, általában kívülről, a bolytól halad befelé a víz irányába, esetenként a méz kezd penészedni.

Méz esetében töröljük ki; vatta esetében ameddig a hangyák találnak tiszta részt a vattában, és hozzáférnek a vízhez, addig tudnak tiszta vizet inni belőle. Ha már teljesen beborította a penész a vatta felületét akkor kell csak napokon belül átköltöztetni a kolóniát egy tiszta csőbe.

A penészedés azért veszélyes, mert könnyedén átterjedhet a hangyákra. Ilyen esetekben előfordul, hogy a királynő, aki a legpárásabb (és legpenészesebb) részen van a csőben elpusztul, de a többi dolgozó életben marad. 

Elárasztott kémcső

A második, leggyakrabban előforduló végzetes probléma kémcsöves hangyatartásnál, hogy a hirtelen hőmérsékletváltozás hatására átszivárog a víz a vízzáró vattarétegen, és elárasztja a kolóniát. Ez megtörténhet akkor is ha kevés vattával zárjuk el a vizet, vagy az elzáró vattát túlságosan benyomjuk és átfolyik a víz. Ezért fontos hogy óvatosan bánjunk ezzel a vattával, ne nyomjuk be túlságosan még akkor sem ha azt látjuk nem folyik át a víz. Meleg hatására akkor is át fog párologni.
Nyáron nagy melegbe a hőtágulás miatt szállításkor is megtörténhet az átszivárgás. Ez akár félórán belül bekövetkezhet. Ilyenkor sajnos a hangyák zárt csőben vannak, nincs hová menekülniük. Általában a fiasítás elázik és odalesz. Fülpiszkálóval vagy vattadarabbal azonnal itassuk föl a vizet a csőben, majd amint lehet költöztessük át hangyáinkat egy friss csőbe. Megpróbálhatjuk a fiasítást is megmenteni ha még nem túl késő, talán marad belőle valami. 

Megelőzni sajnos nem tudjuk ezt a problémát, de ha rendszeresen ellenőrizzük a kémcsőben tartott bolyokat, akkor tudunk majd gyorsan reagálni rá. Körülbelül minden 30-50-edik kémcsőnél fordul elő a vatta átázása, szóval inkább azoknál a hangyásoknál gyakori eset, akik sok kolóniát nevelnek otthon.

Elfogy a víz

Főleg trópusi bolyoknál, melyeket fűtünk, de nyáron melegbe hazai fajokkal is előfordulhat, hogy pár hét, hónap után elpárolog a kémcsőből a víz. Ez nem probléma, sőt, azt mutatja, hogy kiválóan működik a párásítás a kémcsőben, és átadódott a teljes páramennyiség a hangyáknak. 

Ilyenkor se aggódjunk, egyszerűen költöztessük át a bolyt egy másik csőbe. Borítsuk át őket, majd a petéket, lárvákat óvatosan ecsettel pakoljuk át. Ez kevés kézügyességet igényel.

Koszos víz

Ha a víz nem párolog el, idővel bekoszolódik. Általában sárga színű lesz, de néha előfordul hogy narancssárgává vagy pirossá válik. Hangyás pályafutásom alatt egyszer még élénk-kék színű koszos vízzel is találkoztam. Igazán látványos árnyalat volt ez is! 

Hogy milyen színű lesz a víz az nyilván függ a víz összetételétől, illetve hogy milyen idegen anyagok kerülnek esetleg bele a csőbe, vattába vagy a vízbe. Ez sem jelent különösebb problémát, készítsünk egy másik csövet friss vízzel, és költöztessük át a bolyt. 

Atkásodás

atkák a kémcsőben (nagyításért kattints a képre)

Az atkásodás a fent leírtakhoz képest viszont már komoly probléma! Általában melegben jelenhetnek meg. Az atkásodás nyomait szintén megfigyelhetjük a korábbi kék kémcsöves képen. Jellegzetesen száraz, porszerű, pöttyös lesz tőle a cső. Alaposabban megfigyelve láthatjuk az apró, fehér, nagyjából pete méretű atkákat, melyek arról ismerhetőek fel, hogy szüntelenül mozognak, másznak a csőben. 

Legegyszerűbb megelőzésük ha a proteinforrást legfeljebb 2-3 nappal az etetés után mindig kivesszük, és kitakarítjuk a csövet alatta. Az így  tisztán tartott csőben nem fognak megjelenni. 

Ha már megjelentek az atkák, de még viszonylag kevés számban és nem telepedtek rá a hangyákra, akkor van remény, gyorsan költöztessük át a hangyákat, de ezúttal egyesével átrakva, ne borítva; és gondosan ügyeljünk rá, hogy ne kerüljenek atkák az új csőbe, mert újra elszaporodhatnak! Az atkás csövet zárjuk le, és alkohollal teljesen irtsuk ki őket belőle elmosás előtt! 

Erről a témáról hamarosan itt olvashattok bővebben...

Szellőzés 

Nem mindegy az sem, hogy hogyan tartjuk a kémcsöveinket. Egyrészt ugyebár köztudottan sötét, nyugodt helyre érdemes rakni őket, hogy tudjon a királynő keltetni. Ezt annyiban egészíteném ki tapasztalataink alapján, hogy a kémcsöveket ne zárt dobozba tartsuk. Így ugyanis a vattán keresztül nem tudnak olyan mértékben szellőzni a kémcsövek. Ez magas párát okoz a kémcsőben, és melegben a hús rothadását, és a cukor/méz olvadását és penészedését idézheti elő néhány nap alatt. Ez mind nagyon veszélyes a hangyákra, veszélyesebb mint ha esetleg kiszáradnának az ételeik. A rothadás és a penészedés átterjedhet az élő királynőre és pár nap alatt elpusztulhat. 

Az ideális kémcső tehát tiszta és jól szellőzik!
Megjegyezném még azt is hogy a műanyag kémcsövek kevesebbszer használhatók és gyorsabban kiszáradnak mint az üveg csövek. A kisebb kémcsövek pedig gyorsabban kiszáradnak, mint a több vizet raktározó nagyobb kémcsövek. 

Hangyász.